2008. október 27., hétfő

2008. 10. 25. Magas-Tátra (Csorba-tó-Solisko)






















Reggel fél négy. Kávé van készülőben... fincsi volt. Négy óra nulla öt.: Végre elindulunk a többiekért.... (vagy mégse?) Na mindegy.... Fél öt.: mindenki megvan. Irány a Magas-Tátra. Viszonylag zökkenőmentes sima utunk volt a Csorba-tóig. Megérkeztünk. Parkolóhelyproblémák adódtak, de hála Áginak, megoldódott. Nyolc harminc.: Cuccot fel, és irány a Hegy (Solisko2093m) . Lassan, de biztosan követjük a turistajelzéseket. Az idő szép. Hol hűvös, hol meleg. Az előttünk tárulkozó kép látványa lenyűgöz mindenkit. Az út meredek, köves gyakorlatlanoknak kellemetlen. De nem nekünk. Mindenki simán veszi az "akadályokat". Atti gondol egyet és felfut a sziklás hegyi terepen. Szemmel láthatóan jól esett neki. Azért utolértük Őt. Kis pihenő, és irány a végcél. Felértünk. Még Ági is simán feljutott. Jé, mi ez? csak nem egy menedékház? De igen. PIHENŐ!!! A zsákokból előkerülnek a szendvicsek, csokik.... Nini, egy pohár söröcske....mmm fincsi! ....volt. Még egy kis punnyadás. Gyönyörködés a panorámába (amit többé-kevésbé eltakar a felhő). Lassan,de bizonytalanul összeszedjük a cókmókjainkat, és irány lefelé. Nagyon szép, de óvatosságra intő sziklás terep. Fantasztikaus ilyen sziklák között "ugra-bugrálni". A Furkota-völgy látványa lélegzetelállító. Csodaszép fák, hatalmas sziklák, a patak....
Jé, egy patak....Ági és Atti egyből belegázol a néhol már jeges patakba. Nagyon jól érzik benne magukat. Atti, üvegdarabnak látszó jégdarabokat tör szét a saját fején. Mindenki jót nevet rajta. Ági tovább "kommandózik" a patakban , de Atti vigyázó szeme mindíg rajta, nehogy a csapattársának baja essen. Indulunk tovább... Az út lefelé mint egy öreg kígyó tekereg jobbra, balra, hol sziklákon, hol sárban. Leértünk. Bepakolunk a kocsiba, és elindulunk haza azzal a reménnyel, hogy minnél előbb újra láthatjuk ezt a csodálatos tájat többedmagunkkal.
Aláírás: egy hegymászó